Minden nagyobb rendszer alapvető átalakítása (reformja) gondos előkészítést, elemzést, egyeztetést, a lehetséges kölcsönhatások felmérését és a gyakorlati megvalósítás teljeskörű végigondolását tételezi fel. Ezek nélkül a reform még csak félsikerekkel sem kecsegtet, de hitelteleníti a döntést hozókat, és – ami a legnagyobb baj – diszkreditálja magát az átalakítás gondolatát is. Ugyanakkor, a szükséges reform elodázása a rendszer hibáinak elmélyüléséhez vezet.

Az idő

A 2022-es országgyűlési választások után az új kormány valószínűleg májusban lép hivatalba. Ez azt jelenti, hogy a 2022-es év már javában az elfogadott költségvetés szerint működik, a 2022. január elsején hatályos adórendszer alapján.

Ennek alapvető módosítására nincs esély. Még ha az új kormány kész adó- és költségvetési elképzelésekkel rendelkezne is, és azok jogszabályi szinten is kidolgozottak lennének, év közben ezek megvalósítása nem reális. Ha másért nem, hát azért, mert a gazdaság alanyainak mindenképp időt kell biztosítani a változó szabályokhoz való alkalmazkodásra.

  1. január elseje lehetne a legelső időpont, amikor érdemi módosításokra lehet gondolni. Ennek is vannak azonban korlátai. Az új adójogszabályokat – ha az új kormány korrekt – olyan időben kell elfogadni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre azok hatályba lépése előtt. Az adójogszabályokat tehát legkésőbb 2022 őszén meg kellene szavazni, azaz mindössze néhány hónap áll rendelkezésre az előkészítésre, széleskörű egyeztetésre. (Nyilván nem lehet cél a mai jogalkotási gyakorlat, a rajtaütésszerű jogalkotás, folytatása.)

Ráadásul a 2023 évi költségvetési tervezés, már a választások előtt megindul, hiszen az ÁHT szerint a költségvetési tervezés részletes ütemtervét legkésőbb 2022.június 30-ig nyilvánosságra kell hozni, és a költségvetést – lévén választási év – 2022. október 31-ig az Országgyűlésnek be kell nyújtani.

Ha eltekintünk a kétharmados törvények okozta nehézségektől, akkor is egy átfogó adó és államháztartási reform megvalósítása 2024. január 1-től lehet reális.

A pénzügyi mozgástér

A pénzügyi mozgástér tekintetében a 2022-es év kritikus. A bevételi oldalon a családosok személyi jövedelemadó visszatérítése, a 25 év alatti adófizetők adómentessége, az önkormányzati bevételek felezése (HIPA) már az induláskor jelentős lukat üt a költségvetésen. A kiadási oldalon a 13. havi nyugdíj, és a beígért béremelések feszítik a rendszert. Számolni kell továbbá a hiány finanszírozási költségek emelkedésével is. A forint adósságnál a kamattrend változása illetve az infláció növekedése miatt, devizában pedig a meginduló kamatemelési ciklus mellett, az árfolyam gyengesége következtében.

Amivel számolni lehet, az az infláció gyorsulása miatti adóbevételi többlet (elsősorban az ÁFA-nál) a nagyobb bérdinamikából adódó személyi jövedelemadó befizetési többlete, illetve az EU Next Generation alapjából várhatóan megnyíló lehívható támogatás.

Összességében azonban – a hiány tolerálható mértékét, és az adósság növelés korlátait szem előtt tartva – sem bevétel csökkentésre, sem érdemi kiadás növelésre nincs lehetőség. Ésszerű átrendezésre azonban mód és szükség is van.

A lehetséges jövő

2022

Világos prioritásokat kell adni. Ezért azt kell deklarálni, hogy egy 2023 végére kidolgozható és kidolgozandó adó és közpénzügyi reform a cél, aminek a főbb elveit már most nyilvánosságra kell hozni:

  • Átláthatóság: világossá kell tenni, hogy az adózás a közösségi feladatokhoz való igazságos hozzájárulás. Az ettől való eltérítés, még ha indokoltnak tűnik is, torzítja az átláthatóságot. A közkiadások irányait és arányait egyértelműen meg kell határozni.
  • Kiszámíthatóság: az adó és közpénzügyi rendszernek a változása részben automatikus (ha a kiadások és az adó alapjai módosulnak), részben előre meghirdetett feltételek esetén egységesen (normatívan) következik be.
  • Nyilvánosság: a közpénzügyek természetüknél fogva nyilvánosak, azaz a társadalom tagjainak és a vállalkozásoknak, szervezeteknek lehetősége van megismerni, és folyamatosan nyomon követni, hogy a befizetett közterhek milyen feladatokra költődtek el.
  • Számonkérhetőség: az átláthatóság és a nyilvánosság megteremti az alapját a számonkérhetőségnek is, hiszen az eltérések világosan kimutathatók, és az indoklásuk megismerhető.

 

A cél, és az elvek kinyilvánítása mellett fontos annak a hangsúlyozása is, hogy a szűkös mozgástér ellenére, az új kormány intézkedései a legnagyobb mértékben ehhez az elvrendszerhez igazodnak. A közpénzügyi reform már az új minisztériumok felállításával elkezdődik, nem pusztán azért, mert módosul a fejezeti felosztás (Oktatási, Kulturális, Környezetvédelmi minisztérium) hanem, mert ezek prioritásokat is kifejeznek. Szükség van a közpénzügyi reformra azért is, mert a korrupció letörése, az „elveszíti közpénz jellegét” jelenség megszüntetése és a nyugdíjrendszer, az oktatási, egészségügyi rendszer, az önkormányzati rendszer alapvető átalakítása nem megy egy átlátható keretrendszer nélkül.

Ez azért több, mint az említett (és biztosan van még más rendszer is) rendszerek átalakítása, mert magába kell, hogy foglalja az intézményrendszert (Költségvetési Tanács, ÁSZ), a tervezési, jóváhagyási és prezentációs kérdéseket is.

 

Ezeknek az elveknek megfelelően már a 2023-as költségvetést is közgazdasági tartalmuk alapján kell előkészíteni. (Ebben a felfogásban a költségvetési törvény fejezeteket tartalmazó része a végrehajtásért felelős állami szervezeteket jeleníti meg, a politikai döntés azonban a – COFOG, a funkciók szerinti felosztás.

2022-ben az adórendszer tisztítása kezdhető meg. A rendszerben szereplő kedvezmények összege aligha haladhatja meg a 2021 évi mértéket. A bevételi többlet a kormánypolitika prioritásainak megfelelően használható fel.

A választási ígéreteknek megfelelően az esetleges többletforrások – beleértve a Next Generation forrásokat is – két célra: oktatás és egészségügy fordítható. Ezek nélkül ugyanis nem csak a jövőbeli, de mára rövidtávú fejlődés sem elképzelhető.

Az indokolatlan vállalati támogatások érdemes áttekinteni. Ha kiemelt célokhoz – innováció, oktatás, egészségügy, képzés – tartozó költségek merülnek fel, és ezeket a vállalkozás már kifizette, indokolt esetben ezek megtérítése lehet a támogatás formája.

2023

A 2023-as költségvetés előterjesztése és nyilvánosságra hozása már a közgazdasági- COFOG kategóriák – szerint történhet, ahol a prioritások egyértelműen felfedezhetők lesznek.

Az adórendszerben a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási terhek összevonhatók, hiszen mindkettő lineáris teher, és ezzel a több mint 30%-os átlagos kulccsal már indokolt lehet differenciált sávos kulcsok bevezetése. Az adókedvezményeket célzott, normatív támogatások válthatják ki.